Rango
(Filmkritika)

(Rango)
(2011)
Rendezte: Gore Verbinski
Fõszereplõk: Animációs figurák

Személy szerint hatalmas várakozással ültem be a moziba, hiszen az elõzetesek kellõképpen felcsigáztak, Johnny Depp személye nemkülönben. Gore Verbinski ugyan nem tartozott sosem azon rendezõk közé, akinek neve láttán azonnal beülök egy filmre, ámbár az ellentettje sem igaz.

Történet: Nos, az nem sok van, hiszen bárhol, bárki, bármit firkál össze, a Rango egy igazi, klasszikus elemekkel ellátott western. És mint azok jelentõs részében, itt is a vízhiány körül forog a történet kereke. Rango egy kaméleon, aki kiesik gazdája autójából a sivatag kellõs közepén. Itt betéved egy városba, ahol hõsnek adja ki magát. Aztán, mikor mellére kerül a seriff-csillag, és elõkerülnek a banditák, akkor nagy "bajba" kerül... Az elsõ dolog, ami már rögtön a nyitó képsornál megfogott, az a zene! Hans Zimmerben nem sokszor csalódtam, ám ezúttal túlteljesítette magát! Profin sikerült a nagy klasszikus vadnyugati mozikból (A Hét mesterlövész, Volt egyszer egy vadnyugat, Jó, a Rossz és a Csúf, stb.) összecsenni a zenéket! Ez rengeteget dobott az amúgy is remekül megalapozott hangulaton. A karakterekrõl nem nagyon kell írni, hiszen aki a fent említett alkotásokat szerette, azt sok meglepetés nem fogja érni. Az animációk szépek, a tájak magával ragadóak. Felesleges ragozni ezt a részét. Amit viszont fontosnak tartok kiemelni, az az: a Nickelodeon logo ne tévesszen meg senkit! Ez nem gyerekmese! Ez valódi western, néhány poénnal fûszerezve, meg rengeteg utalással, amiket, sok más kritikával ellentétben, nem szeretnék lelõni!
A Rango western-fanok kötelezõ, a többieknek csak simán erõsen ajánlott! Remélem lesz folytatás! 

10/9,5

Ric$ - 2011-03-24

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!