OMEN: Tiszta szívvel (2003)
(Zenekritika)

Szeretek "ezer" éve elfeledett lemezekrõl írni. Ennek mindig más oka van. Van, amikor csak szeretném, ha egy-egy írás hatására olyan is meghallgatná, aki eddig elment mellette, vagy csak nemes egyszerûséggel szeretnék igazságot szolgáltatni az adott lemeznek. Most mindenképpen az utóbbirõl van szó! Meg természetesen az elõbbirõl is...

A Való Világ elsõ szériája után, egy számomra ismeretlen eredetû ötlettõl vezérelten meghívták Okit az OMEN énekesi posztjára. Majd egy lemez, és néhány fellépés után utilaput kötöttek a talpára. Szintén ismeretlen okból. Persze voltak mesék, de ezekkel nem akarok itt foglalkozni!

A lényeg: a mai napig ez az egyetlen OMEN lemez, amit elejétõl a végéig szeretek. Sõt, a régi dalok újra felvett változatai nálam sokkal jobban sütnek, mint az eredetiek! Ezért biztosan kapok majd a Kalapács fanoktól, de a Vámpír város számomra itt klasszisokkal jobb!

Katona Fõnök szövegei is baszottul sütnek. Oki nem énekel jól? Nem a fenéket nem! Akelás lett a lemez? Lehet. De ettõl még kurva jó! Méghogy nem jó az ének... Vannak ennél sokkal rosszabb éneksávval kiadott lemezek is. Sõt. Nekem például a lemez újra felvett változata volt az, ami nem jött be. Minden tiszteletem Gubás Tibié, kifejezetten szeretem a hangját, de valamiért akkor is Okira teszem a voksom, ha errõl a lemezrõl van szó!

Biztosan lesznek, akik ezért az írásért hülyének tartanak majd, és azt is tudom, hogy lesznek, akik meg örülni fognak neki! Például Csepi barátom, aki hozzám hasonlóan évekig nem mondta senkinek, hogy neki ez a kedvenc OMEN lemeze, mert elõtte is mindenki csak lehülyézte érte, ahogy engem is! :)

De leszarom. Ez akkor is egy kurva jó lemez!!!

 

10/10

Ric$ - 2011-10-16

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!