oltodiglan (Gone Girl - 2014)
(Filmkritika)

Rendezte: David Fincher
Főszereplő(k): Ben Affleck, Rosamund Pike, Neil Patrick Harris, Tyler Perry
Történet: (Hivatalos változat!) Házasság? Halálos lehet. Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet. Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.

Húha, hát nagy bajban vagyok a filmmel. Többek között azért, mert akkora hatással volt rám, hogy még a címére is rosszul emlékeztem. Komolyan. Most, amikor rá akartam pillantani az adatlapra az imdb-n, akkor vettem észre, hogy a magyar címe Holtodiglan, és nem Nyomtalanul. Fogalmam sincs, miért az maradt meg a fejemben. Bár valószínűleg hasonlóan jellegtelen volta miatt, bár ez a Holtodiglan talán még rosszabb. Az igazat megvallva, a lehető legkevésbé sem érdekelt ez a film. Az előzetese egy cseppet sem hozta meg a kedvem. A sztori is elég laposnak tűnt, és sajnos David Fincher sem az a biztos kezű, szinte csak jó filmekkel előrukkoló rendező, mint volt. Jó, akkora mélyrepülést ugyan még nem produkált, mint Ridley Scott, de nagyon távol sem áll tőle. Elkezdtek szállingózni az első kritikák a filmről, amik elég vegyesek voltak, és ez kezdte kicsit felébreszteni a kíváncsiságomat. Az ismerősök többsége is pozitívan nyilatkozott. Volt, aki szerint Ben Affleck élete legjobbját alakítja a filmben. (Ami azért valljuk meg, A dolgok állása című film után elég merész kijelentés.) Nos, úgy voltam vele, hogy oké, megnézem, mit veszíthetek? Hát, ha tudtam volna...

Mit vesztettem? Hát megmondom kerek perec: 149 értékes percet az életemből. Nem török pálcát a film felett, mert azt azért nem mondom, hogy rossz, csak éppen nekem nem elég jó. Egy apró SPOILER: amíg az idősíkok egymástól elcsúszva vannak, vagyis ugrálunk a múlt és a jelen között, addig pazarul épül fel a film. De utána, ahogy a szinkron megjön, és minden visszazökken a cselekmény idejére, borzalmasan meredek mélyrepülés következik, egy végtelen unalomba és giccsbe forduló végkifejlettel. SPOILER VÉGE!

Adott egy rendező, aki kevés kivételtől eltekintve szinte hibátlan filmeket rakott le az asztalra. Új szemléletet vitt az Alien-filmekbe, megalapozta a modern sorozatgyilkosos-krimi-thriller műfajt (a súlyosan hibátlan Hetedikkel, majd később a közel ugyanolyan jól sikerült Zodiákussal), majd ezekre ráfejelt egy Játsz/Ma, Pánikszoba Benjamin Button különös élete és A közösségi háló kaliberű remekműveket. (Nem, én nem szeretem a Harcosok klubját. Nem rossz, nem rossz, de a könyvhöz képest nekem nagy csalódás volt.) A tetovált lány teljesen felesleges remake-jét meg sem néztem már inkább. A rendezéssel igazából baj most sincs, bár kiemelkedő pillanatot sem fedeztem fel benne. Az alapanyagot nem olvastam, így a könyvet nem véleményezném, de a forgatókönyv elég szellős. A filmből is gond nélkül vágható lenne 35-40 perc, hiányérzet nélkül. Tele van a film felesleges momentumokkal, amik a végeredményhez semmit sem tesznek hozzá. Legalábbis szerintem. A színészek hozzák a kötelezőt, de senkinél nem érzek olyat, amit eddig ne láttunk volna már tőle. Mondjuk Ben Afflecktől három jobb alakítás: A dolgok állása, Argo-akció és persze a Tolvajok városa, és Rosamund Pike is jobban tetszett a Vad Évadban, de még a Doomban is. Sean Patrick Harrist pedig miért engedi vászonra bárki is? Az az ember akkora ripacs, hogy nem is tudok elképzelni olyan szerepet, amiben el tudnám viselni. A többieket feleslegesnek tartom kiemelni, vagy esetleg megdorgálni.

Mindezen dolgok ellenére a Holtodiglan mégis sikeres. Miért? Én könnyen kitaláltam az okát. Az emberek nagyon nagy többsége csak Hollywoodot látja. Csípőből mondok 5 klasszisokkal jobb európai krimit, kezdve két hasonló sztorival: Fejvadászok (Hodejegerne - norvég film), Ne szólj senkinek! (kiváló francia krimi!), Bíbor folyók (csak az első, szintén francia), Visszafordíthatatlan (francia), Fácángyilkosok (dán). És még sorolhatnám. Valahogy az amcsiknak nem jön össze ez a színvonal, viszont az emberek nagy része csak azt veszi észre, amit Hollywood lenyom a torkán. És ilyeneket meg sem említettem, mint a Guardista, vagy az Erőszakik, amik a kicsit viccesebb vonalat képviselik.

A magyar kiadás ezek mellett egészen korrektnek mondható. Extraként ugyan mindössze egyetlen audiókommentárt kapunk, viszont kárpótlásként fogható fel a remekül sikerült szinkron, illetve a digipakos kivitel, ami több, mint üdvözlésre méltó! (Ráadásul a DVD is ilyen külcsínnel jelent meg!) Picit vásárlóbarátabb áron még ajánlott vételnek is titulálható, ha valaki kevésbé szigorú a filmhez, mint én. Ugyanis, mint azt mondottam: korántsem rossz film a Holtodiglan, mindössze kicsit nagyobb volt a füstje, mint a lángja, és az méregerős európai mezőnyhöz nem tud felérni.

10/5,5 (Ha a kiadással együtt nézzük, akkor az összhatás 6!) Köszönet a blu-ray-ért az esztergomi Babits könyvesboltnak! (https://www.facebook.com/babitsbolt )

Ric$ - 2015-05-18

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!