Madball: Hardcore Lives! (2014)
(Zenekritika)

Nagyon kíváncsi voltam az új Madballra, ugyanis az előző korong roppant jól sikerült, és mivel csak úgy virágzik a hard core, érdekelt, mivel rukkolnak elő a new york-i fenegyerekek.

A borító a maga egyszerűségében nagyszerű, és remekül hozza a 90-es évek hangulatát. Az Intro, utána a címadó és a The Balance rendesen megdobálja az adrenalinunkat, és arra késztessen, hogy teli torokból üvöltsük a szövegeket! Pazar indítás. A Doc Marten Stomp dallamossága rövid ideig ellensúlyozza a nyitányban ránk zúdított löketet, a csordavokálos refrén és markáns üzenet a tipikussága ellenére is különlegessé teszi ezt a dalt.

https://soundcloud.com/bnblabel/madball-doc-marten-stomp/s-pVTU4

Az ötödikként érkező, korábban klipesített előzetest kapó DNA talán az egyik legkevésbé slágeres téma a lemezen a többihez képest. Nem mondom, hogy rossz, de bőven akadnak jobb pillanatok is, amikből lehetne még klip, és bizonyára lesz is. A Terror-os Scottal előadott True School és az utána következő The Here and Now is inkább az átlagosabb dalokat erősítik, bár azt tudjuk ugyebár, hogy ami egy Madball lemezen átlagos, az sok hc csapatnak lehet, hogy élete slágere is lehetne. A menetelős Nothing To Me viszont annyira magával visz, hogy hamar a kedvencek közé verekszi magát, akárcsak a My Armor, melyben az H2O-s Toby vendégeskedik.

Aztán innentől már csak slágerek sorjáznak, nem is akármilyenek. A Beacon Of Light, Born Strong a Walls Of Jericho-s Candace-el), Spirit trió például annyira arcbamászóan koncertnóták, hogy remélem eltolják majd a nyári Európa-turnén, mert erre zúzni kell egyet! Vagyis hármat. A Mi Palabra nálam a lemez csúcspontja, a bőgőtéma a mellkasomban lüktet végig, a spanyol szöveg pedig olyan pluszt ad hozzá, amitől azonnal libabőrős lesz a kéz. Sláger. A két záró, a még fél percet sem átlépő NBNC és a For The Judged tökéletes lezárása a korongnak.

Ismét nem okoztak csalódást a hc királyok, olyan lemezt tettek le az asztalra, mely bármelyik klasszikus mellé letehető. A hangzást pedig külön ki emeljem, mert rettentő bivaly! A tavalyi Pro-Pain-t ugyan egy paraszthajszálnyival talán még erősebbnek érzem, de minden hallgatással tompul ez az érzés bennem, ezért a kövér 10 pontot odavágom az aljára, és remélem, hogy július 9-én élőben is letépi a fejem a cucc Esztergomban, a Sportalsóban!

https://www.facebook.com/madballNYC

10/10. Vastagon!

Ric$ - 2014-06-22

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!