IN LAKECH: Harmadik felvonás - A kötelek megfeszülnek EP (2016)
(Zenekritika)

Idehaza egyedül Ganxsta Zoleenak sikerült a rockdobosból a rapsztár státuszig eljutnia. Bár kétlem, hogy IN LAKECH, azaz Fellegi Ádám célja hasonló lenne, a párhuzam azért adta magát, valljuk be. Ádámot sok helyről ismerheti bárki, aki kicsit is képben van a hazai hardcore színtérrel, én például a Bridge To Solace-ből ismerem. Ez az a projekt, ami könnyen lehet, hogy a rockhoz szokott füleknek túl rapes, a raphez szokottaknak pedig túl rockos lesz, de mindenképpen érdemes odafigyelni a cuccra. Bevallom, én csak az új EP kapcsán ismertem meg Ádám ezen tevékenységét, de azóta pótoltam a másik két EP-t is.

Valamiért a hazai kísérletek a rap és rock elegyítésére nem sikerültek a legjobban, vagy csak szimplán nem találta meg a maga közönségét a produktum. IN LAKECH-nek minden esélye megvan arra, hogy ezen a tendencián kicsit változtasson, hiszen mondhatni exponenciálisan fejlődik, EP-ről EP-re. A kötelek megfeszülnek is ilyen, hiszen itt kristályosodik ki igazán Ádám stílusa. Az Ébredések még egy könnyedebb felfogású anyag volt, elég fifikás szövegekkel, Az Ébredések ára már elég dühös volt, nem csak szövegileg, hanem zeneileg is. Ez az anyag inkább ahhoz áll közel, aminek kifejezetten örülök. Minden előremutató cuccról beszélhetünk, főleg, hogy itt nincs alakoskodás, nincs udvariaskodás, csak kendőzetlenül a mikrofonba köpött vélemény van. Kicsit olyan belegondolni ezekbe a szövegekbe, mint amikor egy pohár hideg vízzel nyakon öntve ébresztenek minket.
Az első dalban, a Nemesisben rögtön felbukkan egy illusztris vendég, méghozzá a Kris Norris a Darkest Hour/Scar The Martyr-ból, és teker nekünk egy iszonyat feelinges szólót. Érdekes, amikor először lepörgött a négy dal, ezt éreztem a legkiemelkedőbbnek, de szerintem azért, mert ez talán az egyetlen track, ami azonnal ható, könnyebben befogadható, főleg zenei értelemben. Tetszik, hogy Ádám nem fél káromkodni, viszont nem csap át céltalan trágárkodásba egyszer sem, ami nagyon fontos, ugyanis elvenné a mondanivaló élét. A Proxima Centaury címre keresztelt második tétel már egy nehezebben emészthető darab, zeneileg is jóval szellősebb, elszállósabb, főleg az epikusnak ható intrójával. A szöveg elég komoly önvizsgálatra bíztat, ráadásul nem is akárhogyan, végig az értékeket tartva szem előtt, de nem átcsapva forintos neoközhelybölcsességekbe. Néhány hallgatás után egyértelmű kedvencemmé a Hydra lépett elő, amiben még a Trial énekese, Greg Bennick is eltol pár strófát, ami azért valljuk meg, nem kis dolog. Ebben a dalban nagyon kijön a csalódottság a politikában, emberekben, meg  úgy mindenben szinte, viszont ennek ellenére, vagy éppen ezért a tétel egyáltalán nem depresszív, hanem inkább egy energiabomba, ami cselekvésre bíztat. Esta Elements featje is remekül illik Greg és Ádám rapjaihez. A negyedik, záró, kicsit furcsa című NGC 1277 zeneileg talán a legkönnyedebb, legpoposabb tétel, amit egy olyan mély szöveggel koronáznak meg, hogy azt bármikor, bárkinek borítékolom, sosem fogja leadni egyetlen rádió sem. Mondanám a szövegre, hogy valláskritika, de ez a szó klasszikus értelmében nem állja meg a helyét, és szerintem IN LAKECH is túl van azon, hogy bárkit, vagy bármit kritizáljon. Nagyon ügyesen járja körbe a vallás témakörét úgy, hogy nem tör pálcát senki felett, mégis elég határozottan állást foglal, méghozzá a gondolat szabadsága mellett.
Az anyag megszólalása és hangszerelése külön dicséretet érdemel, ugyanis ahol kell, ott koszos, ahol meg azt kívánja a zene, ott bizony kristálytiszta, tökéletes arányokkal. Szövegek terén is érezhető, hogy sokat lépett előre Ádám. Az első két EP-vel sem volt semmi gond, viszont itt van egy komolyabb minőségi ugrás, ami lehet kicsit összefügg azzal is, hogy ezúttal kér év maradt ki két EP között, nem csak egy. Nagyon remélem, hogy kézzel fogható példányok is lesznek belőle! (A három EP-t akár egyben is ki lehetne adni!)

Száz szónak is egy a vége, IN LAKECH okozott egy olyan meglepetést, amit sokáig emlegetni fogok, ez egészen biztos. Van egy olyan potenciál a projektben, amit továbbra is hasonló módon építkezve ki lehet aknázni úgy, hogy akár komoly tényezővé váljon idehaza. Szurkolok Neki, megérdemelné, és a hazai rap színtérre is ráférne egy kis vérfrissítés, bár könnyen lehet, hogy ez a zene inkább a rock/metál/hardcore közegben fog hallgatókra találni.

10/9!

Ric$ - 2016-04-01

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!