(Így írtok ti)

Testvérem az első testvér, birkát áldozott. Húsát ajándékba hozta a teremtőnek. Nálam egy véka búza volt, verejtékemmel öntözött.

II. Gyori Atilla - 2013-10-09

(Így írtok ti)

Nem is tudom hol kezdjem. Az én történetem a nagy Hollywoodi arcokkal vagy ilyesmi. Mert hát tényleg nagy formák! :)
Olyan sok emlékem van de nehéz szavakká formálni a gondolatok sokaságát. Mind jól tudjuk már, hogy valamikor a nyár folyamán Williszbá és cimborái igyekeztek romba dönteni Budapestet. Némiképp sikerült is nekik. Ha nem épp a látványos akció jelenetekkel akkor a forgatás által okozott dugók, lezárások miatt mindenképpen.

Veizer György - 2013-04-23

(Így írtok ti)

Eltávozott szerelem

Felnéztem az égre, próbáltam gyönyörködni a csillagokban. Záporoztak a könnyeim, mintha egy lencsén néznék keresztül. A fájdalom és a bánat engedett utat a könnyeknek. A teljes kétségbe esés határát súroltam. Csak álltam és néztem a sötét mindenségbe. Féltem letekinteni. Rettegtem a mélységtõl, amibõl a talpam alatt nyugvó szikla emelkedett ki. Mégis, ott álltam, talán készen arra, hogy itt hagyjam ezt a világot. Jobb volna minden rosszat örökre itt hagyni.

U. Renike - 2011-03-15

(Így írtok ti)

Ezer bocs Lilla; de végül kikerült :P - Green

2010. március 16. Minden magyar Rammstein rajongó régóta várt napja. A Papp László Sportarénához érve meglepve figyeltem az igen vegyes -és legalább annyira izgatott- közönséget. A bakancsos fekete fiúk és lányok mellett a pláza cicák, nagypapák és kisöcsik is képviseltették magukat. A norvég Combichrist kemény bemelegítéssel nyitott. Bár elõször nem értettem miért éppen õk az elõzenekar, hiszen aggrotech stílusú zenét játszanak (kicsi techno,kicsi heavy metal, kicsi népszerûség), hamar megfeledkeztem errõl. Szó szerint szétzúzták a színpadot... itt repült egy dob, ott egy mikrofonállvány... Az ember legszívesebben leugrott volna a karzatról a dühöngõbe.

Lilla - 2011-03-15

[1 - 5]