Firkin: Into The Night EP (2017)
(Zenekritika)

Sok dolgot el lehet mondani PJ-ről és csapatáról, de abban a lustaság és a babérokon ülés egészen biztosan nincs benne. Fél évvel a Revox EP után itt is a folytatás, méghozzá 3 új dal képében. Nagyon kíváncsi voltam, milyenek is lesznek ezek, hiszen a Finger In The Pie, illetve a Revox új dala egy picit más irányt vett, mint a korai cuccok, viszont határozottan tetszett az a sound.

Szerencsére az előző EP óta stabil a felállás, így mondhatjuk, hogy megvolt a kellő idő összeszokni, közös nevezőre jutni. Ez szerintem azonnal fülbe is tűnik a három dalon, amik ezúttal a csapat kicsit minden arcát felvillantják, viszont határozottan nem eklektikusan, hanem egy nagyon is érezhető egységet alkotva, egyéni ízekkel. A két saját dal mellé ismét kapunk egy megfirkinesített tradicionális klasszikust is, amit sokan tévesen a műfaj egyik zászlóshajójának dalaként aposztrofálnak.
Ha (abc) sorrendben nézzük az új tételeket, akkor a Flowers című már-már balladával kezdjük a górcső alá vételt. Bevallom: Őszintén meglepett ez a szám. Csodaszép énekdallamal indul, gyönyörűen építkezik az egész. Furcsa, hogy ha nem tudnám, hogy ez Firkin, lehet hamarabb asszociáltam volna PJ korábbi csapataira (M.É.Z. és Shannon.hu). Ebben a számban szerintem komoly rádiós potenciál rejlik, amely érzésemre a giccsmentes szöveg csak ráerősít.
A címadó Into To Night már egy pattogós, legjobb Firkin hagyományok szerint összerakott tétel, ami szerintem hamar koncertfavorittá válhat. Itt valahogy sikerült úgy ütköztetni a korai, tradicionálisabb dolgokra jobban hajazó és az újabb, csúnya szóval mondva poposabb dolgokat, hogy tényleg olyannak hasson a szám, amilyennek a zenekar szánhatta: egy önfeledten táncolható bulinótának.
A Johnny I Hardly Knew Ye egy nagyon merész vállalkozás volt, ugyanis kevés kivételtől eltekintve nagyon kevesen tudták ezt a dalt tényleg jól előadni. A korábbi felütésemet picit megmagyarázván: mivel (szerintem) sokan a Dropkick Murphys-féle verziót ismerik, ezért van némi kavar, hogy ez a dal kié is? Mindenkié, aki el tudja játszani úgy, hogy elhiggyük. Nem jövök semmiféle pátoszos lózunggal, hogy ilyen jól még senki nem játszotta el és blablabla, mert az egyértelműen túlzás lenne, de annyit azért mondok hozzá, hogy elsőre talán ez kapott el a legjobban a hármasból, ebben pedig minden benne van, amit erről a dalról el kell mondani.
Ismét sikerült olyan hangzást kreálni, ami egyszerre karcos, punkos, mégis tiszta és arányos, mint ahogy a folk megkívánja. Ezen a téren sem tudok, és persze nem is akarok belekötni az Into The Night-ba, ráadásul felesleges is lenne.

Kihagytam volna valamit? Nem hiszem, így már csak a zárszó maradt: a Firkin hallhatóan új virágkorát éli, ezért őszintén remélem, hogy még ebben az évben megkoronáznak egy új nagylemezzel. Meg merem kockáztatni, hogy akár még a legjobb is lehet a következő, legalábbis Ilyen előzetes után hajlamos vagyok lelkesedni. Remélem arra, ha csak bónuszként is, de felfér ismét néhány magyar nyelvű dal is. Találkozunk a koncerteken!

Ugyan EP-ket nem pontozok egy ideje, de itt sejthető azért, hogy a maximálishoz elég közeli szám kapna helyet, de az sem kizárt, hogy a maximális. :)

Rajong, követ: https://www.facebook.com/firkinband
EP-bemutató: https://www.facebook.com/events/1773247062943825/

Ric$ - 2017-01-12

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!