Aerosmith: Honkin' On Hobo (2004)
(Zenekritika)

Az Aerosmith az a banda, amihez kicsit fel kellett nõnöm, hogy igazán értékelni tudjam Õket. Az eddig utolsó stúdiólemezük, amely saját számot ugyan nem tartalmaz, az a lemez, amit a csapat legfényesebb ezüstkorongjának tartok. 
Azt a fajta blues alapú hard rock muzsikát, amit amerikai barátaink játszanak valamiért mindig kedveltem, de mint említettem, az idõ múlásával valahogy egyre jobban. Valószínûleg ebben az a tény is közrejátszott, hogy magát a blues mûfaját is egyre inkább megszerettem, és félek, ez csak rosszabbodni fog... :)

A Honkin' On Hobo ugyanis hamisíthatatlan blues korong, ám mégis érezhetõen az Aerosmith játssza. De mégis kiléptek kicsit a bõrükbõl, de valahogy mégis benne maradtak. Bármennyire furán is hangozhat ez, mégis így éreztem, mikor meghallgattam e hanghordozót. 
A rendkívül megkapó borító, és az impozáns booklet már annyira nyomot hagyott bennem, hogy szerintem egy szimpla közepes muzsikára is rábólintottam volna, ám ehelyett ami az albumon található, az minden, csak nem közepes, vagy középszerû. 
Sorjáznak egymás után a jobbnál jobb blues-ok, néha picit megérintve a rock & roll szellemét, vagy a már éppen említett hard rock-ot. A koszos, ám roppantul eltalált hangzás igazi kocsmaérzést keltett bennem, persze amolyan amerikai módra. 
Mondhatnánk, hogy ilyen dalokkal nem igazán lehet tévedni, ám ez semmiképpen sem igaz. A blues pontosan az a muzsika, amit nagyon könnyû elrontani. Itt szerencsére ez még csak nyomokban sem érzõdik! Tyler harmonika-futamai nagyon jók, Perry és Whitford szólói remekül illeszkednek a feszes Hamilton-Kramer ritmusokra. Pazar. Nincs rá jobb szó. Ennyi. 
Azonban az még külön említést érdemel, hogy a bandának és a Columbia Recordsnak hála, a lemezt kiadták egy olyan Limitált kiadásban, amihez egy apró harmonika-kulcstartó is tartozik. Ez egy zenekari logo-val, és egy Hohner-márkajelzéssel van ellátva, és meg is lehet szólaltatni, már ha valaki tud harmonikázni! :) 
Aki szereti a blues-t, annak kötelezõ darab, aki viszont egy kicsit ódzkodna ettõl a muzsikától (Van ilyen???), az messzire kerülje a korongot! (És engem is? :) ) 

Csúcspont(ok): Csak azok vannak... :) ám mégis kiemelném a Stop Messin' Around, Shame Shame Shame és Eyesight To The Blind dalokat. 
Mélypont(ok): Mi??? Itt??? 

10/1000000 Minimum!

Ric$ - 2011-03-15

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!