A Bárányok Hallgatnak (Silence of the Lambs)
(Filmkritika)

A Bárányok Hallgatnak a Hannibal Lecter néven hírhedtté vált sorozatgyilkos pszichiáter történetét bemutató sorozat második tagja (ugyanakkor idõben az elsõ rész), amely számomra a legjobb darab a szériában. Feldolgozza mindazon történéseket, amik majd a Hannibal címû, a széria záró epizódjához vezetnek, ahol Hannibal már szabadon él, Clarice Starling pedig a nyomára akad.

Rendezte: Jonathan Demme
Író: Thomas Harris
Fõszereplõk: Jodie Foster (Clarice Starling); Sir Anthony Hopkins (Dr. Hannibal Lecter)
Év: 1991

Alaptörténet:
Az FBI iskolájában nyomozónak tanuló Clarice Starling érdekes megbizatást kap. A feladata, hogy meglátogassa Hannibal Lectert a börtönben, és kitöltessen vele egy nyomtatványt, amelyel pontosabb képet kaphatnának a karakterérõl. Valahol itt csatlakozik be a történet oda, ahol a Vörös Sárkány véget ért. A doktor szemmel láthatóan szimpatizál a nyomozótanonc irányába, és valószínûleg ezen szimpátia okaként dönti el azt, hogy segít neki a Buffalo Bill néven megismert sorozatgyilkos ügyében (itt talán már vonhatunk párhuzamot a Vörös Sárkánnyal). Természetesen a doktor nem adja könnyen az információt, cserébe elvárja, hogy a nyomozó önmagáról meséljen.

A sorozatgyilkos Buffalo Bill nõket rabol el, megöli õket, majd lenyúzza a bõrüket. A karakterérõl csupán annyit tudunk meg, amennyit a gyilkossági aktákban említenek, személyét azonban ennél jobban nem ismerhetjük meg igazán. Míg a gyilkos szedi áldozatait, a nyomozónõ folyamatos látogatásokat tesz Hannibal Lecternél, aki talányokkal segíti munkáját, ugyanakkor egyre közelebb férkõzik hozzá az emlékein és érzésein keresztül.

A történet igazán akkor válik érdekessé, amikor egy szenátor lányát rabolják el, itt bekapcsolódik a politika is az ügybe (jellemzõ, hogy amíg nem személyes ügy valamelyik fejesnek, addig nem tesznek semmit, azonban amint azzá válik, rögvest ugrasztanak mindenkit). Lecter alkut köt a szenátorral. Ha a lány élve kerül elõ, a gyilkost peig elfogják, Lectert áthelyezik egy humánusabb börtönbe, ha nem, akkor marad a sziklakockában.

Anthony Hopkins csodával határos módon volt képes magára ölteni Hannibal Lecter karakterét, gyakorlatilag hibátlanul játsza el a pszichopata gyilkost (nem csalódhatunk benne).

A film talán legnagyobb varázsa, hogy bár Hannibal Lecter valamilyen szinten nem tekinthetõ a nyomozás kulcsfigurájának, nem látjuk minden jelenetben, valahogy mégis mindig azt várjuk, hogy felbukkanjon, és vele történjen valami. A karakter önmaga, és a színészi játék egyvelegeként képes arra, hogy önmaga körül keringesse az egész filmet.

Mint már említettem, a széria legjobbja. A történet kidolgozottságával, eredetiségével, és természetesen Anthony Hopkinssal az élen 10/9.

Dávid - 2012-02-18

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!