22 lövés
(Filmkritika)

(L'Immortel) 

Rendezte: Richard Berry
Fõszereplõk: Jean Reno, Richard Berry, Kad Merad

Ez a film számomra teljesen ismeretlenül jött. Nem is hallottam róla, már csak akkor, mikor Pesten sétálva megláttam a plakátját. Mozijegyet váltottunk, és beültünk, hiszen imádom a francia filmeket. 
Történet: Charly Mattei visszavonult maffiafõnök. 3 éve törvénytisztelõ életet él, ám egy hideg téli reggelen egy parkolóházban 22 golyóval leterítik, és vérbefagyva sorsára hagyják. Charly, miután felépül, elindul, hogy megkeresse támadóit...

A szokványosnak is mondható történet ellenére is felkeltette érdeklõdésemet a mozi. Tipikus francia módon, vagyis lassan, de érdeklõdést fenntartva indul a mozi, és bár a tempó késõbb sem lesz fékevesztett, egy másodpercig sem unatkoztam a közel két órás játékidõ alatt. 
Reno kiváló formában van, és a számomra ismeretlen mellékszereplõk is remekül teljesítenek. A rendezés is teljesen rendben van. Fordulatok is vannak. Valamiért mégsem mûködött sok ember számára ez a mozi. Folyton ott mászkált bennem az érzés, hogy ketten vagyunk a nézõtéren, akik 22 lövést nézik, a többiek pedig valami mást. 
Ám lehet, hogy bennünk volt a hiba? Lehet, csak a szinkron hiányzott az embereknek? A francia nyelv zavarta volna Õket? Én nem tudom. Csak azt, hogy nagyon nehéz lesz ezt leszinkronizálni úgy, hogy végig élvezhetõ maradjon. Nekem pont a hiánya miatt tetszett. Ráadásul a félreismerhetetlen francia hangulat így jön át a legjobban...
Busta Zsé barátommal és Katával viszont remekül egyetértettünk abban, hogy a L'Immortel kötelezõ darab. Ha valaki szereti a maffiafilmeket, azért, ha nem, akkor meg azért. Tempós, mégis lassú, feszült, mégis nyugodt, csavaros, mégis sejthetõ, Pont, mint amilyeneket szeretünk. 
Zseniális, és pont. 

10/10

Ric$ - 2011-03-15

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!